Havi Parabola Magazin
Mi is az az erőszakmentes kommunikáció?
Ez tulajdonképpen egyfajta gondolkodásmód, ami arról szól, hogy úgy nyilvánuljunk meg egy adott helyzetben, hogy ne csak a saját érdekeinkre, hanem a másikéra is tekintettel legyünk. Hogy figyelembe vegyük partnerünk – akivel a nézeteltérés adódott – igényeit is.
Az erőszakmentes kommunikáció arra ad lehetőséget, hogy felismerjük, nem lehet nyerni mások kárára.
Tanulható?
Természetesen. Lényege, hogy képesek legyünk tudatosítani magunkban a gondolatot, hogy nem nyerhetünk a másik kárára. Az erőszakmentes kommunikáció során a résztvevők ráébrednek arra, hogy mi az, ami belsőleg motiválja őket valamilyen cselekvésre, érzésre. Meg kell vizsgálniuk azt, akit hibáztatnak, hibásnak éreznek, hogy hogyan érthetnénk meg.
Mióta foglalkozik ezzel a módszerrel?
Most már tizennégy éve annak, hogy megismerkedtem ezzel a gondolkodásmóddal. Eleinte viszonylag szűk társaságban kezdtük tréningezni magunkat. Négy esztendővel később pedig már én is elkezdtem tréningeket tartani.
Mikor, milyen helyzetekben válunk erőszakossá?
Akkor, ha a pillanatnyi helyzetben nem látunk más módot elképzelésünk – melyről meg vagyunk győződve, hogy az a jó és az egyetlen megoldás – érvényesítésére. Természetesen ez a vágy egytől egyig, minden emberben benne van. De aki a módszert elsajátítja, az képes meglátni azt, hogy a másik ellentmondása frusztrálja és ettől a feszültségtől akar szabadulni, ezért igyekszik úgy megoldani a helyzetet, ahogy ő elképzeli. És miután ezt felismerte, tud ellene tenni. Önérvényesítés helyett tehát el kell jutni odáig, hogy a másik igényeit is figyelembe vesszük.
Ez a módszer, feltételezem, elég nagy önismeretet is igényel.
Természetesen, hiszen ahhoz, hogy másokra tudjunk figyelni, először el kell jutnunk sajátmagunk legmélyebb megismeréséhez. Ne csak mi legyünk fontosak magunk számára, hiszen a másik félnek is vannak érzései, igényei. Egyúttal ő is arra törekszik, hogy azoknak érvényt szerezzen. Mi pedig ebbe fogunk ütközni. De még mielőtt elkezdenénk erőszakosan harcolni a saját érdekeinkért, számoljunk el tízig.
Fontoljuk meg, gondoljuk át a következő lépést, mielőtt cselekednénk?
Igen. Az erőszakmentes kommunikáció konkrét lépéseket javasol arra, miket gondoljunk át azalatt, míg elszámolunk tízig. Magyarán mi kell ahhoz, hogy ténylegesen, teljes szívünkből a másik ember felé tudjunk fordulni. Többféle szempontot kell figyelembe vennünk, mielőtt a helyzetet megpróbálnánk megoldani. Két szempont – a sajátunk és partnerünké – biztosan adott, de mi akkor, a konkrét szituációban feszültek és idegesek vagyunk, és csak a sajátunkat látjuk.
Mondana egy konkrét példát?
Anyuka megkéri a gyermekét, hogy tegyen rendet a szobájában. Valamiféle ráhatással eléri, hogy elrakodjon. Tehát az, amit ő szeretne, teljesül, hiszen megszűnik a rendetlenség. Azonban ha mindezt úgy éri el, hogy nem veszi figyelembe a gyermekét, ha neki csak az fontos, hogy az utasítását teljesítsék, az semmiképpen nem járul hozzá egy jó anya-gyerek kapcsolat kialakulásához. Helyette inkább távolság keletkezik kettejük között. A gyermek pedig minél többször éli ezt meg, annál kevésbé veszi majd figyelembe ő is a későbbiek során az édesanyja igényeit.
Sokan keresik fel Önt, hogy elsajátíthassák az erőszakmentes kommunikációt?
Igen, egyre többen keresnek meg, akik egy-egy konkrét szituáció feltárása érkeznek, megoldására szeretnék használni. Emellett számos fiatal is eljön hozzám. Olyanok, akik szeretnének máshogy kommunikálni gyermekeikkel. És vannak azok, akik szeretnének elmélyülni ebben az újfajta kommunikációban, akik be is kívánják építeni ezt az életükbe. Ők azok, akik olyasmi után kutatnak, amitől másképpen tudják élni az életüket, amivel örömtelibbé tehetik a kapcsolatukat. Szeretnének a szenvedéseikből valamiféle kiutat találni és ezért hajlandóak tenni is.
Szabó Viktória
Havi Parabola Magazin