Nahát, immár 26 éve, hogy megismerkedtem az EMK-val, az Erőszakmentes kommunikációval. Késő ősz volt, lassan inkább tél, néhány hónappal azelőtt fejeződött be egy 7 éves kapcsolatom.
A vasárnapi istentisztelet után ötéves unokám lelkesen rajzolgatott. Amikor megkérdeztem mit fog ábrázolni a műve, közölte, hogy Istent. - Hiszen senki sem tudja hogyan fest Isten - ellenkeztem. - Ha elkészültem, majd tudni fogják - nyugtatott meg a kislány.
Természetesen Terry Gilliam szenzációs filmjéről van szó. Már nem először láttam most, és mondhatom, hogy nagyon megfogott már az első alkalommal is. Számomra sokmindenről szól ez a film. Benne van a társadalom kritikája, az egyéni felelősség kérdése, nekünk embereknek az egymáshoz való viszonyunk, a szeretet jelenléte, mint mozgató rugó.
Újra nekiveselkedem a blog írásnak! Jártam egy jobb agyféltekés író tanfolyamon, hogy könnyedén, lazán tudjak írni. Két napos tanfolyam volt, ahol valóban tapasztalatot szereztem az íráskészségemről, az ötletességemről, no meg arról is, hogy nem könnyen engedem át magam a jobb agyféltekém vezetésének.
Különös áramkörök vannak a mély, igaz szeretetben. (...) A szeretet olyan, mint egy rádió adó-vevő, hatalmas távolságokból is működik, ha össze vagytok hangolódva. Nemcsak veszi az adásodat, te is érzed, hogy veszi, visszajelez és válaszol.