Ennyi ideje tag

8 év 11 hónap
Beküldő: Strasser Katalin |

Miért vagyunk elvágva önmagunktól, érzéseinktől és szükségleteinktől?

Bármilyen furcsa is, most ezt önmagamtól kérdezem.  Vagyis, hogy miért is vagyok elzárva, eltávolodva önmagamtól? Miért is nem figyelek önmagamra olyan együttérzőn, mint ahogy másokat hallgatok meg? A szerencse, az, hogy amint felteszem magamnak ezt a kérdést, máris elkezdek befelé figyelni, magam felé fordulni. Folytatódnak a kérdések: hogyan is érzem magam? Mire is lenne szükségem? Amikor ezekre a kérdésekre keresem a választ, akkor már nem fogom kritizálni, megítélni, elmarasztalni magam. Hiszen teljesen másra figyelek!

Hálás vagyok a sorsnak, és persze Marshall Rosenbergnek, az Erőszakmentes kommunikáció (EMK) modelljének kidolgozójának, hogy megismerhettem, megtanulhattam, és már több, mint egy évtizede taníthatom másoknak is, hogyan fejezzük ki szavakkal, ami bennünk zajlik.

Tehát amire figyelek, hogyan is érzem/éreztem magam? Szomorú voltam, és magányos, amire szükségem lett volna, hogy figyelmet kapjak, hogy biztatást kapjak, hogy képes vagyok önmagammal is empatikus lenni. És most, ahogy ezeket megfogalmaztam, máris közelebb kerültem magamhoz, máris kezdek megnyugodni, kezdek bízni benne, hogy meg tudom csinálni. Mondhatom azt is, hogy kezdek emelkedettebb hangulatba kerülni, és ezáltal jobban látni, hogy mit is tehetek a saját, és mások jóllétéért. Csodás, örömteli érzés!

A blogomban szeretnék az EMK-ról írni. Leírni a lépéseit, a működését. Eseteket szeretnék példának hozni, és azokon keresztül a gyakorlati működését is megmutatni.Itt a blogbeli írásokhoz lehet hozzászólni, kérdezni. Szívesen veszek konkrét esetek megoldására vonatkozó kérdéseket is!

A nap végére egy számomra szépséges dal, remélem neked is tetszik majd: